1. Mit jelent az aktív megnevezés, miért beszélünk aktív műveletekről? A passzív (betét) és az aktív (hitel) bankügyletek elnevezése a bankmérlegre gyakorolt hatásuk alapján alakult ki. A hitelnyújtással a bankoknak jövőbeni pénzre (hiteltörlesztés, kamatfizetés) szóló követelése keletkezik a hitelfelvevővel szemben. A követeléseket a mérleg eszköz oldalán mutatjuk ki (Gál, 2011).

Passzív bankműveletek

A passzív bankműveletek elsődleges célja olyan mértékű és szerkezetű források biztosítása az üzleti bankok számára, amelyek alapján képesek kielégíteni – mind nagyságát, mind szerkezetét illetően – ügyfeleik hitel- vagy pénzigényét. Általában véve a bankok forrásaikat betétek gyűjtése, hitelek igénybe vétele, értékpapír-műveletek, valamint tőkeemelés és tartaléknövelés útján bővíthetik.

Számlanyitás, betétgyűjtés; pénzalapok és alapítványok kezelése

A forrásszerzés leginkább elterjedt és méreteiben is legjelentősebb módja a számlák nyitása és vezetése az ügyfelek részére, valamint betétek elfogadása azoktól. A gazdasági alanyok ui. tevékenységük során bevételekre tesznek szert, illetve kiadásokat teljesítenek, bevételeik egy részét pedig hosszabb-rövidebb ideig pénz formában tartják. Az előbbi két funkciót, vagyis a pénzforgalmat a bankszámlákon keresztül bonyolítják le, míg megtakarításaikat betétekben (betétszámlákon) tartják.

https://penzugy.infodoboz.com/cikk/passziv-bankmuveletek/

2. Ismertessen 4 passzív bankügyletet.

Funkciójuk szerint a bankszámlák a következő főbb csoportokba oszthatók:

• pénzforgalmi,
• folyó-,
• betét-,
• letéti számlák.

A pénzforgalmi és a folyószámlák között az a különbség, hogy míg előbbi az ügyfelek és a bank közvetlen kapcsolatára helyezi a hangsúlyt, utóbbinál a gazdasági alanyok egymás közötti jogviszonya az elsődleges. A betétszámlák pénzbeli megtakarításokat tartalmaznak, a letéti számlák pedig főként (dematerizált) értékpapírokat tartanak nyilván.

Az ügyfelek szempontjából a számlák lehetnek:

• közületi – vállalatok, vállalkozások, intézmények, önkormányzatok, stb.,
• magán – lakosság, külföldiek, stb.

A lekötés módját tekintve a betétek

• látra szólóak – a betéttulajdonos azonnal hozzájuthat pénzéhez,
• határidősek – a rendelkezés korlátozott, lekötési, illetve felmondási időhöz, vagy kamatkonzekvenciákhoz kötött.

A lekötés idejének szempontjából megkülönböztetünk

• rövid lejáratú (1 éven belüli lejáratú),
• középlejáratú (1-5 éves időre szóló),
• hosszú lejáratú (5 évre, vagy annál hosszabb időre szóló) lekötött betéteket.

https://penzugy.infodoboz.com/cikk/passziv-bankmuveletek/

3. Mi a különbség a lekötés nélküli és a lekötött betétek kamatoztatásában (kamatveszteségében), illetve a lekötött betét fix és változó kamatozásában?
 

A lekötés nélkül elhelyezett pénzösszeg bármikor kamatveszteség nélkül felvehető és folyamatos pénzforgalomra van lehetőség, azonban mivel emiatt látra szólóan kamatozik, így az ekként elhelyezett pénzösszegre kapjuk a legkevesebb kamatot. Magasabb kamatért általában a pénzösszegek határozott idejű lekötésére van szükség. 

https://www.megtakaritasiiskola.hu/megtakaritas_es_penzugyek/banki_szolgaltatasok_termekek/beteti_kamatok/

Lekötött betétek A bankokban folyószámlán elhelyezett összeg, melyet tulajdonosa a kamatok útján elért jövedelemszerzés miatt helyez el bankjában. A hozzáférés lehetősége alapján elhelyezheti pénzét lekötött vagy látra szóló betétben, míg előbbi hozzáférése előre meghatározott határidőig korlátozott, utóbbi esetében bármikor lehetséges.

https://www.prosperal.hu/fogalmak/kerdes/mi-az-a-betet

Folyamatos lekötés mellett tőkésedő betétek esetén a betét a futamidő végén kamatokkal együtt, míg nem tőkésedő betétek esetén a kamatok nélkül kerül lekötésre (azaz csupán az eredeti tőkeösszeg kamatozik tovább, míg a kamatok nem kamatok legfeljebb látra szóló betétként).

Lekötött betétek esetében a kamat nagysága függ a betétösszeg nagyságától és a lekötés időtartamától. A lekötés időtartama általában egy, kettő, három, hat hónap vagy legfeljebb egy év lehet. A lekötött betéti összeg kamatveszteség nélkül általában csak a lekötési idő lejártakor vehető fel. Egyebekben előfordulhat, hogy a bank egyáltalán nem fizet kamatot, vagy csak a látra szóló kamatot fizeti meg.

A betét lehet fix vagy változó kamatozású, a kamatszámítás módja pedig lehet küszöbös vagy sávos.

A változó kamatozású betétek esetében a bank fenntartja a kamatváltoztatás jogát, ami a kiinduló kamatlábtól kevesebb kamat lehetőségét is magában rejti, így ezt érdemes külön szem előtt tartani. Az ún. „függő kamatozású betét” esetén a fix és a változó kamatozás sajátos kombinációjával találkozhatunk. Ebben az esetben a betétben elhelyezett összegre fizetnek egy minimális kamatot, a kamat nagyobb része pedig egy előre meghatározott jövőbeli feltétel függvénye.

Küszöbös kamatozás esetén meghatározott összeghatár felett a betét teljes összege a meghatározott kamattal kamatozik, a fix kamatozás pedig a változó kamatozással szemben a rendkívüli körülmények miatti jelentős kamatcsökkenés kockázatát zárja ki. Sávos kamatozásnál egyébként az adott összegsávra meghatározott kamat jár az adott sávba eső pénzösszegre. 

https://www.megtakaritasiiskola.hu/megtakaritas_es_penzugyek/banki_szolgaltatasok_termekek/beteti_kamatok/

4. Keressen egy konkrét példát a látra szóló betétre (pénzforgalmi számla) és a lekötött betétre (pl. takarékbetét).
 

Látra szóló betét

Olyan kamatozási mód, melynél a bankszámlán vagy a betétszámlán lévő pénz nincs lekötve - ahhoz bármikor hozzáférhetünk - viszont a bank kamatot ad a számlán hagyott összeg után. A látra szóló kamatozás abból a szempontból speciális, hogy a bank az adott számla záróegyenlegét (vagyis a nap végi egyenlegét) minden nap megvizsgálja és az alapján számolja ki, hogy mennyi kamatot kapunk, amennyi pénz naponta a számlánkon van. A látra szóló számlákra általában alacsonyabb kamatot kapunk, mint a lekötött betétek után, mivel előbbinél nincs elköteleződés, megtakarításunkhoz bármikor hozzáférhetünk. Előre nagyon nehéz kiszámolni, hogy pontosan mennyi látra szóló kamatot kapunk, ha a számlánkat aktívan használjuk és szinte naponta változik az egyenlege. 

A bankok általában a normál bankszámlákra nagyon alacsony látra szóló kamatot szoktak fizetni (kb. 0,1% EBKM). A speciálisan erre a célra kínált betétszámlákra vonatkoznak általában a magasabb kamatok, amikre bankon belül legtöbbször dímmentesen tudjuk átvezetni a megtakarításunkat. A látra szóló kamatok után is meg kell fizetni a kamatadót.

https://www.bankracio.hu/fogalom/311-latra-szolo-betet

A Takarék Számlabetét olyan betét, mellyel lehetőség nyílik – tetszőleges összegű, gyakoriságú és elhelyezés szempontjából változatos formában (készpénzbefizetéssel, jóváírással vagy rendszeres átutalás fogadásával) történő rugalmas megtakarításra.

A konstrukció korszerű, kedvező kamatozású betételhelyezési lehetőséget biztosít a megtakarítások (akár hosszú távra tervezett) kezelésére.

Rugalmassága miatt a Takarék Számlabetét minden korosztály igényeinek kielégítésére alkalmas.

Ötvözi a folyószámláról lekötött betét és a már jól ismert Kamatozó Takarékbetétkönyv előnyeit.

https://www.fontanatakarek.hu/lakossagi-termekek/takarek-szamlabetet